|
Kjudo
A japán íjászatot Japánban még mai is szinte vallásos tisztelet övezi. Míg Európában egyedül csak fából készült kõris- vagy tiszafa íjakat használtak, addig keleten különbözõ anyagok összeépítésével (állati inak, fa, szaru, csont) igen hatásos fegyvert, az ún. reflexíjat találták fel. Az ókori íjak teljesítményét, amelyet hiteles korabeli adatok bizonyítanak, még a mai korszerû sportíjakkal sem sikerült felülmúlni.
A japán íjak alakjukat tekintve különböznek a nomád íjaktól, de szerkezetük hasonló. Jellegzetes ívelésüek, valamivel hosszabbak, nagyságuk általában 1,8-2,2 méter. Többrétegûek, egykor fából, bambuszból, halcsontból készítették, manapság mûanyag, grafit és üvegszál alkalmazásával is készülnek.
Vadász és harci fegyverként egyaránt alkalmazták õket. A császári udvarban különféle szertartásokban is szerepet kaptak. A szamurájok osztályának kialakulása az íjászat fejlõdésére is kihatott. Fõként a lovas harcokban vált be, de a várvédelemben is szerepet kapott. Az idõk folyamán a kínai zen-buddhizmus hatására a harci mûvészetek, így az íjászat is vallásos tartalommal telítõdik, filozófiai hatás alá kerül. 1542-ben a portugálok megismertetik a japánokat a lõfegyverek használatával, ez a harcmodort némileg átalakítja ugyan, de éppen a kardvívás és az íjászat filozófiai tartalma miatt, a szamurájok ezen utóbbi fegyverek használatát tartották önmagukhoz méltónak.
A hosszú, békés Tokugava-korszakban ez a filozófiai hatás tovább erõsödik. Így lesz a Ken-dzsucu-ból Kendó, az íjászatból Kjudó, amelyben az íjbõl -mint harci fegyverbõl- szertartási és szellemi eszköz válik a zen-buddhizmus hatására. Ezzel párhuzamosan különbözõ írányzatok, iskolák, stílusok alakulnak ki. Ezek közül a Heki és a Ogaszavara irányzat, stílus ma is mûködik. Ezért nem lehet az íjászatot más sporthoz hasonlítani. Elsajátításához hosszadalmas gyakorlás, elmélyedés szükséges Gyakorlatainak mély filozófiai tartalma van.
Japánban annak ellenére, hogy más modern sportágak esetleg kedveltebbek, a hagyományos sportok között a judo és a kendó mögött a harmadik helyen áll. A Kjudó Szövetségnek jelenleg 500000 tagja van fiatal gyerekektõl az öregekig.
Mivel fõként szellemi erõfeszítést igényel, gyakorlásának felsõ korhatára nincs. Gyakran rendeznek versenyeket, ahol a tisztán technikai teljesítményt jelzõ lövõeredmény mellett a végrehajtott mozdulatok szépségét, harmóniáját, a kivitelezés pontosságát, összhangját egyaránt értékelik. A többi japán sportághoz hasonlóan a versenyeken kívül tanuló fokozatú (5-1 kju)- és mesterfokozatú (1-10 dan) vizsgákon bizonyíthatják a sportolók fejlõdésüket, elõrehaladásukat.
© Vadadi Kornél. Minden jog fenntartva. Közreadva: 2005-10-14 (2669 olvasás) [ Vissza ] |
