|
Vávölgyi András: Tokyo Underground (Szex, hazugság, képregény)
A kilencvenes évek egyik jelentõs nemzetközi
tömegkulturális fejleménye a J-pop, a japán popkultúra betörése a világpiacra.
Egyik fõ támadási iránya a képregény, ami gyökeresen különbözik a világszerte
legjobban ismert amerikai, francia vagy belga comixoktól.
"A második világháború után a japán képregény nem elõzmények nélküli. Az Edo-kori fanyomatok, az ukiyo-e már kétszáz évvel ezelõtt is hordozott képregényszerû elemeket.
A másik forrás az amerikai képregény volt. Japán az A-bomb után kisvártatva dermedt Amerika-ájulatába esett, faltak mindent, ami amerikai, a dzsessztõl Hollywoodon keresztül a Flash Gordon-, a Dick Tracy-képregényekig, a korai Supermanig és
tovább. Tették hozzá a különös japán minõséget, precizitást, és egyedülálló
ötvözetet hoztak létre. A mangahõsök egyik kuriózuma, hogy bár nagyon is japán
narratíváról beszélünk, de az alakok, noha Tokióban, Neo-Tokióban, Oszakában és
másutt teszik azt, amit tesznek, nem japánok, fiziognómiájukban nem ázsiaiak,
hanem kifejezetten és eltúlzottan euroamerikai fizimiskájúak, nagy, kerek
szemekkel."
© Vávölgyi András. Minden jog fenntartva. Közreadva: 2005-10-14 (2495 olvasás) [ Vissza ] |
